2017/2: városi vasút, pályaszerkezet, szerkezetmegerősítés, közút, földmű, geológia, alapozás, víztározó, híd, vízépítési műtárgy, duzzasztómű, töltés, talajvíz, csatornahálózat, csővezeték, csomópont, szigetelés, vízzáróság, metró, vasút
2017. szeptember 4.

Szerző:
Mihályi István
mérnök-tanácsadó
mihalyi.istvan@hu.sika.com


Sika® anyagrendszerek

Vízzáróság-vízhatlanság biztosítása

A földkerekség vízkészletének területi eloszlása igen nagy egyenetlenségeket mutat. Sok helyen okoz megoldhatatlan problémát a nem megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz, máshol viszont egyes időszakokban olyan mértékben megnövekszik a csapadékvíz mennyisége, hogy az már kezelhetetlen az ott élők számára, sőt emberi életeket is veszélyeztet. Ideális állapot csak igen kevés helyen van, és ott is csupán ideig-óráig, hiszen aránylag rövid idő alatt is nagy változások következhetnek be.


Konkrét példaként megemlíthetem például a Balaton utolsó öt évben változó vízszintjét. Közelítő számítással megállapítható, hogy az ebben az időszakban előfordult legalacsonyabb és legmagasabb vízszint közötti vízmennyiség is mintegy 500 millió m3-nyi különbséget jelentett! És ez csak az a víz, amely a vízgyűjtő területen lehulló csapadékból nem került a talajba… Kicsit továbbgondolva és egyben össze is kapcsolva a témánkkal, építményeink tervezésekor rendkívül fontos tehát megvizsgálni, hogy ezek a rövid idő alatt is kialakuló lényeges különbségek vajon milyen hatással vannak a felszín alatti vízmozgásokra, vagyis milyen feladatokat jelenthet mindez egy épület szigetelésének tervezésekor.

Mélyépítési épületszerkezetek, víztározó tartályok, úszómedencék vízzáróságának biztosítására alapvetően kétféle megoldási rendszer közül választhatunk attól függően, hogy az előírások vízzáróságot vagy pedig vízhatlanságot követelnek meg.

Vízzáró betonszerkezetek kialakítása megfelelő betonösszetétel és bedolgozási technológia alkalmazásával.

Ebben az esetben az építési és mozgási hézagok zárása munka- és dilatációs szalagok beépítésével kell, hogy megtörténjen. Ezek lehetnek bordás PVC-szalagok, melyek a víz útját hosszabbítják meg, vagy víz hatására duzzadó szalagok.

Belső elhelyezésű, PVC-alapú mozgási hézagszalag (Sika® Waterbar D–32)

Felületi szalagokról akkor beszélünk, amikor külső víznyomás, talajnedvesség esetén a víz munka- vagy dilatációs hézagokon való bejutását már a szerkezet külső síkján megakadályozzuk. Ezeket a szalagokat a zsaluzatra kell felrögzíteni, belső oldalon lévő bordáik kényszerítik hosszabb útra a vizet, egyben ezekkel a bordáikkal kapcsolódnak a szerkezetekhez (pl. Sika® Waterbar AF–32 – munkahézagszalag, Sika® Waterbar DF–32 – mozgási hézagszalag).

Külső elhelyezésű, felületi munka- és dilatációs hézagszalagok, csomópon­tok forrólevegős hegesztési eljárással elkészítve (Sika® Waterbar DF–32 és Sika® Waterbar AF–32)

Úgynevezett lemezközépi szalagokat alkalmazunk víztározók, medencék építésekor. Ezek mindkét oldala bordázott (pl. Sika® Water­bar A–32 és Sika® Waterbar D–32). A munka­hézagnak vagy a mozgási hézagnak meg kell feleznie a szalagot, így mindkét irányban egyenlő mértékben hosszabbodik meg a víz útja. Az alaplemezek és falak csatlakozásainál, állítva elhelyezett szalagok beépítésénél különös figyelmet kell szentelni arra, hogy a falak betonozásakor a falba beömlő beton ezeket a szalagokat ne tudja elhajlítani. Ekkor ugyanis a szalag környezetében nem biztosítható a beton tömörsége. A szalagok felett és alatt egy-egy pótvasat kell elhelyezni, amelyhez kb. 0,5 m-enként ún. rögzítőkapcsokkal kell a szalagok függőleges helyzetét biztosítani.

A mozgási és munkahézagok csatlakozásainál a szalagok összehegesztésével kell a csomópontok vízzáróságát biztosítani. Természetesen mit sem ér minden erőfeszítésünk, ha a beton bedolgozási technológiája nem megfelelő. Egyik leggyakrabban előforduló probléma a szalagok környezetében a beton tömörségének nem megfelelő volta. Ilyenkor a víz a könnyebb ellenállás elve szerint könnyen halad a légpórusokon keresztül, és a szalagok így nem tudják betölteni alapvető funkciójukat.

A munkahézagok vízzáróságát víz hatására duzzadó szalagokkal is biztosíthatjuk.
A SikaSwell® P–2507 szalag légkamrás profil, nagy előnye, hogy a szalag a beton bedolgozásának hatására összenyomott állapotba kerül, ami után igyekszik visszanyerni alakját, így már a víz megjelenése előtt is tömít. A víz hatására pedig olyan duzzadási folyamat indul be, hogy ha az elhelyezésekor nem tartjuk be szabályként a fal szélétől való legalább 8-10 cm-es távolságot, akkor ez a beton lerepedésével is járhat!

Víz hatására duzzadó szalag (SikaSwell® P–2507), víz hatására duzzadó gyűrű (SikaSwell® A ring) – munkahézag és csőátvezetés vízzárásához

Ennek a szalagnak a továbbfejlesztett változata a SikaFuko® Swell–1. Ez egy háromszög keresztmetszetű profil, melynek oldalai víz hatására duzzadó csíkokat tartalmaznak, de ha – szintén betontömörségi problémák miatt – a szalag beépítése ellenére is helyenként víz jut át a szerkezeten, a profilon keresztül egy-egy rövid szakasz injektálásával egyszerűen megszüntethető a probléma. A SikaFuko® Swell–1 tömlőt 8 m-enként megszakítva kell beépíteni, és ha a végeket kivezetik a falsíkra, elkerülhető az injektáláskor más esetben elengedhetetlenül szükséges furatok készítése.

Víz hatására duzzadó szalag (SikaSwell® A–2507), víz hatására duzzadó gyűrű (SikaSwell® A ring) – munkahézag és csőátvezetés vízzárásához

Vízhatlan szigetelések készítése vízszigetelő lemezekkel (bitumen­alapú, PVC, poliolefin stb.)

Mélyépítési szerkezetek szigetelését a múltban elsősorban bitumenes lemezekkel oldották meg. Évtizedekkel ezelőtt a lehetőségek a műanyagalapú szigetelőlemezek megjelenésével bővültek. Magasabb várható élettartamuk, mechanikai és vegyi igénybevételek elleni magasabb értékű védelmet nyújtó tulajdonságaik okán egyre szélesebb körben terjedtek el az építőiparban.

Lemezes szigetelőrendszerek alkalmazásakor nem szabad megfeledkezni az esetleges építés közben, vagy a különböző mozgások hatására keletkező sérülésekről és azok javíthatóságáról sem. A szigetelések sérülése legtöbbször csak a szerkezet elkészülte után derül ki, amikor a szigetelőlemezhez már nem lehet hozzáférni, tehát a javítás már nem történhet a szigetelőlemez közvetlen javításával. Ilyenkor további hátrányt jelent a szigetelőlemez és a szerkezet közti vízvándorlás, amely a javítás tervezhetőségét, költségbecslését is jócskán megnehezíti. Ennek a vízvándorlásnak a csökkentésére fejlesztették ki az ún. szakaszolt szigetelőrendszereket, ami a szigetelőlemezek 50–150 m2-es egységekre való felosztását jelenti, mégpedig a szigetelőlemezekre a fentiekben már említett felületi munkahézagszalagok felhegesztésével. Ezek, bordáik révén, az adott szakaszon belül történt hiba esetén nem engedik átjutni a vizet, így a javítás már korlátozható egy adott szakaszra, amivel a költségek lényegesen csökkenthetők. Minden külön egységként kezelhető szakaszon el kell helyezni 3-5 db jelző-injektáló csövet (Sikaplan® WP Trumpet Flange), amelyen keresztül hiba esetén megjelenik a víz, illetve ezeken keresztül az injektálás újabb beavatkozás nélkül elvégezhető.

Szakaszolt, lemezes szigetelőrendszer felépítése – Sikaplan® 1100-20 HL, Sika Waterbar® WP AF–28, Sikaplan® WP Trum­pet Flange
Szakaszolt, lemezes szigetelőrendszer beépítési ábrája

Ennél is hatékonyabb rendszer a SikaProof® A és P poliolefinalapú szigetelőrendszer, amelynek lényege, hogy a szigetelőlemez eleve rácsszerkezetként működik, valamint a szigetelő­lemezre kasírozott szövet a szerkezeti betonhoz tapadva a vízvándorlást lényegében teljes mértékben megakadályozza. Mechanikai hiba esetén a víz a sérülés helyén fog megjelenni, így csekély, helyi beavatkozással egyszerűen és az eddigiekhez képest igen alacsony költséggel kijavítható az esetleges hiba.

Szakaszolt, lemezes szigetelőrendszer működési elve – esetleges hiba esetén
Budapest, Palatinus strand főépülete alagsorának vízszigetelése – Sikaplan® szakaszolt szigetelőrendszer alkalmazásával
SikaProof® lemezes szigetelő rendszer – kivitelezés közben
SikaProof®, teljes felületen tapadó szigetelőrendszer elvi ábrája
SikaProof® A és P, teljes felületen tapadó szigetelőrendszer beépítési ábrája
SikaProof® A és P, teljes felületen tapadó szigetelőrendszer beépítése

Vannak azonban olyan esetek, amikor a szigetelőrendszerek tulajdonságait végiggondolva, előnyeit-hátrányait alaposan kielemezve, a tervezők egyes épületrészek szigetelésekor a teljes szerkezetnél alkalmazott rendszer mellett másfajta szigeteléssel látják biztosítottnak a vízzáróságot-vízhatlanságot. Ezeknek a rendszereknek azonban kapcsolódniuk kell egymáshoz, így feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a csatlakozások mindkét szigetelőrendszer fizikai tulajdonságainak feleljenek meg. Ez régebben sok problémát okozott. Ebben jelentett igen nagy előrelépést a Sika® Dilatec® szalagrendszer kifejlesztése, amely a PVC-lemezes szigetelések, a bitumenes lemezes szigetelőrendszerek és a vízzáró betonszerkezetek közül bármelyik kettő közti átmenetet biztosítja, és emellett a különböző épületrészek közti mozgásokat is lehetővé teszi (pl. Sika® Dilatec® ER–350)! A különböző típusú szalagok a PVC-lemezekhez hegeszthetők (R jelzés), a szalag másik oldalán egy beágyazott filcréteg segítségével pedig bitumenes lemezek esetén (B jelzés) forrón önthető bitumenbe, vízzáró betonszerkezetek esetén (E jelzés) epoxigyanta-habarcsba ágyazva biztosítják a szigetelés folytonosságát.

Összefoglalás

Az épületszerkezetek víz elleni védelme évezredes múltra tekint vissza, és jóllehet az újabb és újabb megoldások megjelenésével látványos fejlődés tapasztalható ezen a téren is, de még messze van az az idő, amikor hátradőlve, elégedetten jelenthetjük ki, hogy minden vízszigetelési problémát megoldottunk. Remélem azonban, hogy a fentiekben – a teljesség igénye nélkül – ismertetett vízszigetelő anyagrendszereinkkel, melyekkel cégünk is nagymértékben hozzájárul a víz elleni szigetelések területén a fejlődéshez, partnereink a továbbiakban is előszeretettel fordulnak majd hozzánk újabb kihívások elé állítva szakembereinket, és azok megoldásával a jövőben is kivívhatjuk megrendelőink elégedettségét!•
 
Innotéka Mélyépítés