Egy ilyen volumenű fejlesztésnél milyen ütemezés mellett döntöttek? Egyszerre több helyen indították el a munkálatokat, vagy egymás után kerültek sorra a városrészek?

– 2013 őszén egyszerre több tíz helyszínen kezdtek el a vállalkozók dolgozni. Később, a beruházás előrehaladtával voltak olyan időszakok, amikor akár ötven helyszínen is egyszerre dolgoztak. Ez egyben azt is jelentette, hogy a Budapest környékén csatornázással foglalkozó cégek szinte teljes kapacitását a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése beruházásban való részvétel kötötte le. Nem eredménytelenül, hiszen jelenleg már csak mindössze három kerületben – XVIII., XXII. és XXIII. – folynak a munkálatok. Az elmúlt több mint húsz hónapban a csatornafektetés szinte minden műfaját gyakorolhattuk, a nagy mélységű, 5 méter feletti nyílt árkostól, a talajvízben történő csatornafektetésig. Speciális kihívást jelentett az is, hogy több helyen kitakarás nélküli technológiával épültek nagy átmérőjű vezetékek.

Milyen konkrét lépésekből állt a csatornaépítés?

– A beruházás keretében első körben lefektetik az utcai gerincvezetékeket, emellett a telekhatárokon belül – gravitációs bekötés esetén – egy méterig, nyomott rendszerű elvezetés esetén pedig a házi átemelő aknáig építik ki a házi bekötőcsatornát, amelyen keresztül lehet majd a teljes üzembe helyezést követően csatlakoztatni az ingatlant a megépülő szennyvízhálózatra. Az építés alatt és után minősítő vizsgálatok folynak, végül pedig az elkészült terület műszaki átvétele következik, ennek során az üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művek kezelésébe kerülnek az új szakaszok. A kivitelezés természetes velejárója az útfelbontás, a munkához szükséges forgalomelterelések. Az érintett utcákban rövid ideig szakaszonként részleges vagy teljes lezárásokra került, illetve kerülhet sor.

Gerincvezeték-fektetés átlagos körülmények között

Milyen előnyei vannak ennek a beruházásnak?

– A szennyvízcsatornázás egyik legfontosabb eredménye, hogy tisztább, higiénikusabb lesz a környezetünk. A csatornázatlan háztartások elszivárgó szennyvize a talajt, a talajvíz mellett az élővizeket is károsítja, sőt akár az egészségünket is veszélyeztetheti. Hamarosan elérhetővé válik a környezetbarát megoldás: az új csatornára csatlakozással az eddig ellátatlan háztartásokban keletkező szennyvíz többé nem árt a környezetnek, hanem a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen az utolsó cseppig tisztítják.

A beépítés során a vezeték lejtését folyamatosan ellenőrizni kell

A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) beruházás műszakilag legérdekesebb része a Duna alatti csatornaszakasz megépítése volt. Ezen a vezetéken jut el a szennyvíz a budai oldalról a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepig. A Duna alatt milyen mélységben dolgoztak?

– A főművi rendszer részeként egy nem mindennapi megoldással a Duna alatt az indulásnál 20 méter mélyen a felszín alatt – mintegy 6 méterrel a folyómeder legalacsonyabb szintje alatt – épült meg a budai és pesti oldalt összekötő közel 620 méter hosszú védőcső, a „szennyvízalagút”. Ezek a vezetékek továbbítják majd a budai oldalról a pesti oldalra az eddig tisztítatlan, napi több mint 25 ezer köbméter szennyvizet. Az alagútban egy számítógép által vezérelt, lézeres irányzékkal megerősített, 1,6 méter külső átmérőjű alagútfúró berendezéssel dolgoztak.

Csatornaépítés nagytáblás dúcolat védelmében

A fúrópajzzsal milyen ütemben lehetett haladni?

– A fúrópajzs tavaly október végén indult el a budafoki Gyár utcában létesített 20 méter mély, résfallal határolt indítóaknából. A kifejezetten változékony talajmechanikai viszonyok erősen lassították a munkálatokat: a kemény kőzettől egészen a kavicsos talajig mindennel találkozott a fúrópajzs, amelyet egyedileg erre a munkára terveztek. A technológia kulcsa a pajzs első vágóélének kialakítása volt, ugyanis az határozta meg a működés hatékonyságát, sebességét. A vágóél a karmok és görgők segítségével a kőzetet darálta, a lazább talajt pedig magába termelte. Olyan apróra kellett a kőzetet őrölni, hogy az anyagot egy zagyos szállítóközegben csövön keresztül fel tudják vinni a felszínre, ahol végül egy talajszeparátor segítségével választották ki a zúzalékot. Eközben a pajzs mögött folyamatosan egy speciális sajtolóberendezéssel és közbenső állomások segítségével ebbe a járatba tolták be a fúrógép méretével megegyező átmérőjű vasbeton csöveket. A talajmechanikai viszonyok mellett figyelni kellett a talajvíz építés alatti betörésének kizárására is. Összességében ideális esetben naponta maximum 15-20 méternyi vezetéket lehetett így építeni, de az átlagos előrehaladás ennél kisebb volt.

A Duna alatti átvezetés fúrópajzsa

A vasbeton védőcsövön belül mi található?

– Ez az úgynevezett védőcső ad majd helyet a két darab, egyenként közel 60 centiméter átmérőjű nyomóvezetéknek, mely a szennyvizet továbbítani fogja. Emellett több kisebb védőcsőben az irányítástechnika, a vezérlés és az elektromos és kiszolgáló részek találhatók.

Duna alatti átfúrás fogadó műtárgya, csepeli oldal

Melyik kerületben volt a legnagyobb volumenű munkájuk?

– A főváros külső kerületeiben találkozhattunk korábban nagyobb mértékű hiányossággal e téren. Óbudán 18,5, a XVI. kerületben 15,9, a XVII. kerületben 15 kilométer csatorna épült. Budafokon mintegy 34 kilométer csatorna megépítése szerepel a tervekben, ennek ki­vitelezése jelenleg is tart. A fővárosi kerületek közül egyedüliként már csak Budafok-Tétény területén fordult elő, hogy a szennyvíz egyes helyeken tisztítatlanul ömlött a Dunába. Ennek ellenére a csúcstartó a XVIII. kerület volt, a teljes volumen több mint harmadát, 87,2 kilométert ebben a városrészben fektettünk le. A kerület eddig ellátatlan területein mintegy hétezer család évtizedes szennyvízproblémája nyer megoldást. Az érintettek több egymást követő ütemben – úgyneve­zett vízgyűjtő területenként – csatlakoztathatták ingatlanjaikat a korszerű szennyvízelvezetéshez.

A fúrópajzs pontosan a helyére érkezett a fogadó műtárgyban

Milyen technológiát használtak Óbudán, a HÉV-vágányok és a Szentendrei út alatt?

– Ezen a szakaszon különleges sajtolásos technológiával építettek mintegy 100 méter hosszan szennyvíz-gyűjtővezetéket. Minderre azért volt szükség, mert a békásmegyeri városrész észak–déli közlekedését biztosító útvonalon a forgalom zavartalanságának fenntartása érdekében a felszínt nem kellett megbontani, és egy sajtolóberendezéssel gyakorlatilag áttolták a csatornavezetékeket a HÉV-sínek és a Szentendrei út alatt. A munkálatok idején csupán az indító- és fogadóaknák közvetlen környezetében volt szükség a felszín megbontására, forgalmi változások bevezetésére.

Szentendrei úti sajtolás, vákuumkutas víztelenítés mellett

Milyen kihívást jelentett a Duna-part mellett haladó bicikliút alatt hosszan épülő vasbeton főgyűjtőcsatorna kiépítése?

– Az említett bicikliút a Duna-part kiépített támfalán halad. E mögött a támfal mögött épül a főgyűjtő, a Duna alatti átvezetésnél alkalmazott technológiával. Ezen a helyszínen a munkavégzés szervezése és a folyó vizének közelsége jelent az átlagosnál nagyobb kihívást.

Budafok – Duna menti kerékpárút alatti sajtolás

A budai hegyvidék meredeksége okozott megoldhatatlan problémákat?

– A budai területen sokszor meredek utcákban kellett építkezni. Amikor egy meredek utcában nagy mélységben kellett csatornázni, az próbára tette a gépkezelők ügyességét. A hegyvidéken a nagyobb mélységekben ráadásul megjelenik a sziklás kőzet, melynek kitermelése más típusú gépeket igényel, és lassítja az előrehaladást is. Ráadásul a nagyon meredek utcák általában nem is szélesek, így bár a kivitelezés az ilyen területeken nagyobb odafigyelést igényel, megoldhatatlan problémát azért nem jelent.•