Millenáris Széllkapu: rozsdaövezetből zöld park
Hosszú idő után létesül ismét hatalmas, aktív zöldfelülettel rendelkező park a főváros szívében, Buda egyik legnagyobb forgalmú részén, a Margit körúton, az egykori Ganz-gyár területén. A beruházás 2014-ben kezdődött, amikor az 1971-ben épült Kohó- és Gépipari Minisztériumot, valamint a volt gyárépületeket bontani kezdték. A bontás a Margit körút átszellőzését segítette elő, ugyanis az egységes és magas épülettömb megállította a Hűvösvölgy felől érkező levegő továbbáramlását. A beruházás neve, a Széllkapu ötletesen, egyszerre utal erre a jelenségre és a közeli Széll Kálmán térre.
A helyszín érdekessége, hogy 1882 és 1951 között a Margit körút 87–89. szám alatti épület katonai fogházként működött, ahol politikai elítélteket is rabosítottak, és kivégzések színhelye is volt. 1969-ben a rossz emlékű intézményt lebontották, s ekkor épült helyére a presztízsszimbólumként tornyosuló minisztériumi létesítmény. A nemzetközileg ismert és elismert Ganz gépipari és elektromos gyáregyüttes második kerületi telepének egykori épületei – a többi között a Melegpörgető és az M jelű csarnok – pedig rászolgáltak a köztudatban elterjedt „rozsdaövezet” titulusra, állapotuk rendkívül leromlott, és hosszú ideje kihasználatlanok voltak. A projekt megvalósításáért felelős kivitelező cég a West Hungária Bau Kft., valamint a Garage Kft. Konzorciuma.
A bontás 2014-ben kezdődött, és három évig zajlott, a sűrűn lakott környéken ugyanis a bontást nem lehetett a sokkal gyorsabb robbantásos módszerrel végezni, ráadásul a Melegpörgető esetében 1 m-nél vastagabb vasbeton falakat kellett különleges technológiával feldarabolni. A bontás volumenét jól érzékelteti, hogy több mint 44 ezer m³ sittet kellett a helyszínről elszállítani.
Kétszintes mélygarázs
„A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az új, 2,5 hektáros park a régi Millenáris Parkkal szerves egységet alkosson, ezért különösen nagy hangsúly került a kapcsolatok kialakítására” – magyarázta a koncepció egyik fontos elemét Köllő László projektvezető, kiemelve, hogy a Fény utca nyomvonalának kisebb korrekcióját és felszín alá süllyesztését is ez indokolja. A bontás után ezért elsőként a munkaterek határolása, illetve a Fény utcai műtárgy és a mélygarázs mélyépítési feladatai következtek. A földmunkák során mintegy 80 ezer m³ földet termeltek ki. A munkát igen gyakran nehezítette, hogy a volt gyárépület területén vasúti sínpálya-, olykor gáztartályalapok, továbbá más, be nem azonosítható elemek kerültek elő. „Ezek többnyire monolit szerkezetűek voltak, melyek véséssel és a benne lévő vasak darabolásával voltak elbonthatók” – fűzte hozzá a projektvezető. A föld elszállítása 10-25 négytengelyes, billenőplatós tehergépjárművel történt a munkaterület nagyságától és a napi kapacitástól függően, helyben pedig folyamatosan 4-5 láncos kotró és 2-3 bontófejes munkagép dolgozott. Köllő kitért arra is, hogy a mélygarázs L alakú geometriájának köszönhetően lehetőségük volt a párhuzamos munkavégzésre, így a bevágás, a munkaterek határolása és a résfalazás dilatációs egységenként, ütemezve, szinte egyszerre valósult meg. Mint mondta, 2017. július 12-én vették át a munkaterületet, augusztus közepén a mélygarázshoz csatlakozó épületek, illetve az installáció cölöpözése indult el, szeptemberben pedig már a réselési munkálatok kezdődtek meg, melyek decemberben el is készültek, az utolsó négytengelyes pedig idén március végén hagyta el megrakodva a területet.
A Sétány–Margit körút–Kis Rókus utca–Fény utca által határolt területen kialakított 17 755 m² hasznos alapterületű, kétszintes mélygarázs közforgalmú parkolóként 496+6 személygépkocsi tárolására, ki- és beléptetésére, belső közlekedésének biztosítására alkalmas. Autóval behajtani a Kis Rókus utca felől lehet majd, és két kihajtója lesz: az egyik a Margit körútra, a másik pedig a Kis Rókus utcára nyílik. A gyalogosok számára a park területén elhelyezett lépcsőházak és liftek kötik össze a mélygarázst a felszínnel.
A műtárgy monolit vasbeton szerkezettel készül, befoglaló mérete 110 × 100 m, alapozása vízzáró vasbeton lemezalapon, vízzáró résfallal védve valósul meg. A mélygarázs elhelyezésekor figyelembe kellett venni a tervezési programban meghatározott gépkocsi-megközelítések optimális helyét, azok kialakíthatóságát, forgalomtechnikai helyigényét és természetesen a kapcsolódásokat a már meglévő úthálózati rendszerekhez. Tervezésekor meghatározó tényezők voltak a környék talajmechanikai adottságai, mindenekelőtt a talaj- és rétegvizek intenzív jelenléte, áramlása. Elsősorban ezért vetették el a mélyebbre süllyesztett, horizontálisan „kompaktabb”, háromszintes változat kialakítását. „Annak ellenére, hogy az előzetes geotechnikai szakvélemények jelentős mennyiségű térfelszín alatti talajvizet jeleztek, az alapozás ideje alatt ez viszonylag könnyen leküzdhető akadályt jelentett” – jellemezte a szerencsés helyzetet Köllő László. A műtárgy alaplemeze így 9 m-rel a föld szintje alatt húzódik, teteje +108,10 mBf-en található, a zárófödém felső síkja pedig +115,25 mBf-en, mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felszínen mindent teljesen elfednek.
A területen a helyi geotechnikai adottságok alapján jelölték ki a 40-45 cm vastagságú – a minél gyorsabb földkitermelés érdekében –, egy sorban horganyzott résfal nyomvonalát. A résfal az egyes pinceszintek beépítéseinél munkatér-határolási funkciót tölt be, biztosítva a környezet állékonyságát, továbbá lehetővé teszi a munkagödör víztelenítését, építési és üzemeltetési állapotban. Elsőként a résvezető gerendák kerültek be, melyek a réselőgép szerszámának megvezetését és függőben tartását szolgálják, majd a zagytelep telepítésére került sor. A zagytechnológia alkalmazásával 4463 m² résfalmarkolás valósult meg, melyet 2109 m³ résfalbetonozás követett kiszorításos technológiával. A résfal B500B minőségű betonacél armatúrái 142 800 kg-t tettek ki, az egy sorban rendezett horgonyok pedig 2240 fm-t. A CFA cölöpözési munkálatok 2258 fm-en 400 és 600 mm átmérőjű cölöpök fúrásával valósultak meg, a cölöpök B500B minőségű betonacél armatúrái 43 653 kg-t tettek ki. Köllő elmondása szerint a környék állandóan magas forgalomszintje és a vissza-visszatérő lezárások miatt komoly kihívást jelentett, hogy az alaplemez vagy födémszakaszok esetében folyamatosan biztosítani tudják a bedolgozáshoz szükséges napi 700-800 m³ beton helyszínre szállítását. A napi betonkiszolgálás és -bedolgozás volumenéhez igazodva az alaplemez betonozását 10 ütemben tudták csak elvégezni.
„A résfalak elkészülte utána először az alaplemez alatti szivárgórendszert, majd az alaplemez-süllyesztéseket és a gépészeti aknákat alakítottuk ki. Ezt követően pedig a pillérek és bélésfalak, végül a födémek következtek” – sorolta a munkafázisokat a projektvezető. A mélygarázs kivitelezése, a szerkezeten túl, magában foglalja az épületgépészeti, épületvillamossági, biztonságtechnikai, parkolástechnológiai rendszerek kiépítését és a közműellátás biztosítását egyaránt.
A műtárgy tűzbiztonságát az épület szerkezetébe kerülő sprinkler rendszer szolgálja. Köllő László a részletekről elmondta, hogy a védett területen szórófejekkel ellátott csőhálózatot építenek ki, melyek készenléti állapotban vannak lezárva egy hőre oldódó elemmel. A vezetékrendszer folyamatosan nyomás alatt van, tűz esetén pedig a fejlődő hő kioldja a záróelemet, és megnyílik a szelep.
A beruházáshoz kapcsolódóan a környező utcák víz-, gáz- és csatornahálózata teljesen megújul, és részben kiváltásra kerül. Az elmúlt időszakban tapasztalt gyakori nagy mennyiségű és intenzitású csapadék esetén az új rendszer elősegíti a térség gyorsabb leürülését.
A mélygarázsban egyszerre 16 – ez a szám a jövőben tovább bővíthető – elektromos autót lehet egyszerre tölteni, négy töltő gyorstöltésre is alkalmas lesz, emellett egy négy beállásos autómosót alakítanak ki, és a beruházáshoz kapcsolódóan a Millenáris épületében helyet kap egy e-mobilitást népszerűsítő információs központ is.
Háromdimenziós növényfal
„A régi Millenáris és a mélygarázs feletti új zöldterület tematikus és funkcionális egysége és az átjárhatóság indokolja a Kis Rókus utca felé egyirányú Fény utcának a park zöldfelületeibe integrált lefedéssel történő térszín alá süllyesztését” – adott magyarázatot az elsőre meglepőnek tűnő változtatásra Köllő László. Mint megtudtuk, az aluljáró kialakítása alapos mérlegelés eredménye volt: a 3-4 m-rel mélyebbre süllyesztett alagút ugyanis nemcsak költségesebb lett volna, de a különböző közművek kiváltása miatt jóval bonyolultabb is. Ráadásul az útpályára vonatkozó szabályok miatt – lejtési és emelkedési szögek – lényegesen hosszabbra kellett volna építeni az adott szakaszt, ami a szűk utcát szegélyező öreg házakat veszélyeztethette volna.
„Az egysávos, külön kerékpársávval és gyalogos járdával kiegészített, 100,61 m hosszú (75,61 m zárt, 25 m nyitott) monolit vasbeton közúti aluljáró útpályája enyhe bal ívet zár, ezért a Millenáris Fogadó és a Kis Rókus utca közötti szakaszon meglévő tengelyéből kimozdul a Margit körút felé” – sorolta az idén júniusban elkészült új műtárgy fontosabb jellemzőit a projektvezető. A földfelszín alatti átvezetés ideiglenes forgalomba helyezésének köszönhetően pedig máris megszűnt a felszíni gépjárműforgalom a Fény utcának a Millenáris bejárata és a Kis Rókus utca közötti szakaszán.
„A térfelszín felett vendéglátó, kiszolgáló- és közlekedőegységeket alakítanak majd ki. Az egy- és kétszintes építmények tartószerkezete helyben készülő monolit, vasbeton, illetve acélváz lesz, melyeket részben a mélygarázs födémére terhelnek külön alapozás nélkül, részben pedig talpgerendákkal összekapcsolt vasbeton pontalapokra” – tért át Köllő László a felszíni épületek szerkezeti részére. Az üzemi és kiszolgálóépületek a park szélén, a Margit körút és a Kis Rókus utca felől határoló támfalaknál, illetve a térfelszín alatt, a Kitaibel Pál utcai passzázsnál kapnak helyet, ezzel „védve” is a parkot a külvilág zajától.
A park egyik fő látványossága a méretét tekintve Magyarországon egyedülálló zöld növényfal lesz, amely a gyakorlatban egy több szinten bejárható függőkertet jelent. A szomszédos bevásárlóközpont párkánymagasságához igazodó magasságú, zöld kúszónövényekkel befuttatott acélinstalláció a gyalogos-kerékpáros sétány mellett kap helyet. Maga a tartó acélszerkezet egy 228,5 m hosszú és 6,5 m széles, változó magasságú „fedett-nyitott műtárgy”, amely a mélygarázs Margit körút felé eső kihajtója fölött indul, és a körúttól a korábban átadott Millenáris Parkba vezet át akadálymentesen. A függőkert legnagyobb magassága a rendezett terepszinthez képest 18,6 m lesz. A levegő szabadon áramolhat a növények és a vastraverzek között, tehát a műtárgy valójában csak látványában lesz falszerű. A park aktív zöldfelületét jelentősen növelő installáció a tervezők szándéka szerint egyedülálló háromdimenziós zöldélményt nyújt majd.
A tájépítész tervezőket erősen inspirálták a Balaton-felvidék lankás tájai; a látványtervek szerint a park növényzete is változatos lesz, egyes részeken kaszálókra emlékeztető, máshol cserjés domboldalakkal. Köllő László egyebek között arra hívta fel a figyelmünket, hogy a park és környezetének teljes területe 39 274 m²-t tesz ki, a park biológiailag aktív nettó területe pedig megközelíti a 25 ezer m²-t. Azt is elmondta, hogy a korszerű, elsősorban rekreációs célokat szolgáló közösségi tér több mint háromszáz lombos fával, dús zöld növényzettel, padokkal, izgalmas játszótérrel és jelentős vízfelülettel várja majd a kikapcsolódni vágyókat.
Szintén újdonságnak számít majd a három – óriás gombára emlékeztető – napelemes árnyékoló. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat ültetnek be, megfelelve annak az igen fontos szempontnak, hogy sokszínű, biodiverz környezet jöjjön létre. A parkban megjelenő nagy méretű, előnevelt növények kiválogatása, előkészítése a telepítés előtt már több mint egy évvel megkezdődött.
A beruházás korszerű, környezettudatos megoldások tekintetében is példamutató: a csapadékvíz egy részét összegyűjtik és felhasználják, a park építményei zöldtetővel fedettek, számos helyen napelemeket helyeznek el.•