Forrás: NIF Zrt./Szecsődi Balázs

A 2016-ban indult fejlesztésnek köszönhetően Hatvantól egészen Tarig alakítják négysávossá a 21-es főutat. A beruházás gyorsított ütemű közbeszerzések keretében valósulhat meg. Miért kapott ilyen típusú kormányzati támogatást a bővítés?

– A kormány kiemelt infrastrukturális célkitűzései közé tartozik a megyei jogú városok bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba, az országhatárokig még hiányzó szakaszok, a kiemelt térségi utak ki­építése és kapacitásbővítése, a vasút szolgáltatási színvonalának folyamatos, versenyképességet erősítő növelése. A kivitelezési közbeszerzések fejlesztési tárca által szorgalmazott mielőbbi és gyorsított tempójú kiírása 2015 őszén elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a feszített ütemű beruházások többnyire 2018-as befejezési határideje tartható legyen. Ebbe a halmazba tartozott a 21-es számú főút most kivitelezés alatt lévő szakaszainak a kiírása is. Ebben az időszakban közel nettó 220 milliárd forintnyi becsült összértékű vasúti és közúti beruházás kivitelezési közbeszerzési kiírásai jelentek meg. Az eredményes eljárásoknak köszönhetően kezdődhetett meg egyebek között a kivitelezés az M35-ös autópályán Debrecen és Berettyóújfalu között, az M85-ös Csorna elkerülő II. üteme, az M30-as autópálya Tornyosnémeti és az országhatár között, a vasúti beruházások közül pedig az esztergomi vonal villamosítása és a dél-balatoni vonalon a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakasz felújítása.

Mekkora szakaszra terjed ki ez a beruházás? És mely települések érintettek benne?

– A főút Heves és Nógrád megyét érintő fejlesztései három szakaszban valósulnak meg. A 21-es számú főút jelenleg építés alatt lévő 14,7 kilométer hosszú szakaszai európai uniós és hazai források felhasználásával épülnek. Heves megyében Hatvan és Lőrinci között, míg Nógrád megyében Szurdokpüspöki és Pásztó, valamint Pásztó és Mátraszőlős között folyik most kivitelezés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából társaságunk beruházásában, közel nettó 23 milliárd forint értékben.

Milyen előkészítési munkákra volt szükség a bővítés megkezdé­séhez?

– Az előkészítő munkák alapját az a folyamat adta, melynek során előbb az engedélyezési tervek készültek el, majd a megszerzett jogerős építési engedélyek alapján a tényleges megvalósításhoz szükséges kiviteli tervek. Ezekkel a tervekkel párhuzamosan készültek el és lettek jóváhagyva a kivitelezéshez szükséges, akkor még magántulajdonban lévő területrészek megszerzéséhez elengedhetetlen kisajátítási tervek, melyek alapján társaságunk megvásárolta a műszaki tartalom által megkövetelt és szükséges földterületeket. Ennek volumenével kapcsolatban megemlítem, hogy a jelenleg kivitelezés alatt lévő három szakaszon összesen mintegy 500 ezer négyzetméternyi területet szereztünk meg, amelyhez – az érintett termőföldek kapcsán – előzetesen beszereztük a művelés alóli kivonási engedélyeket.

Forrás: NIF Zrt./Szecsődi Balázs

A területek megszerzését követően folytattuk az előkészítési munkálatokat az üzemtervezett erdőterületekkel kapcsolatos igénybevétel lehetőségét biztosító engedélyek beszerzésével, a szükséges fakivágási munkákkal, valamint az előírt régészeti feladatok elvégzésével. Ez utóbbi munka biztonságos körülmények között történő teljesítése érdekében hozzávetőlegesen 178 ezer négyzetméter nagyságú terület lőszermentesítési feladatait láttuk el, és így – a szükséges ásatási engedélyek megszerzése után – a próbafeltárásokat 18 lelőhelyen, mintegy 4300 négyzetméteren, míg az ezek eredménye alapján előírt teljes felületű feltárásokat 12 lelőhelyen és körülbelül 46 ezer négyzetméter nagyságú területen végeztük el. A megelőző feltárást a Dobó István Vármúzeum végezte el a Dornyai Béla Múzeum bevonásával, a régészeti megfigyelés közbeni bontómunka keretében feltárt területeken pedig a Forster Központ végezte el a szükséges feltárásokat.

A Bajpuszta lelőhelyen szarmata házhelyeket, agyagkitermelő helyeket, árkokat, valamint tárológödröket tártak fel, mely objektumok kerámiatöredékeket, állatcsontokat és kisebb fémleleteket tartalmaztak. Egy másik lelőhelyen neolit település nyomait sikerült feltárni, előkerült egy neolit korú oltár töredéke is. Az OMV-kút lelőhelyről kelta időszakra keltezhető és késő avar kori objektumokra bukkantak, többségük nagy mennyiségben tartalmazott kerámiákból és állatcsontokból álló leletanyagot. Az avar időszakból közel húsz, földbe mélyített oszlophelyes épületet tártak fel. A Királydomb lelőhelyen a késő bronzkor (Kyjatice-kultúra) idejére keltezhető leletanyagot találtak. Az ásatás kiemelkedő jelentőségű lelete egy késő bronzkori homokkő öntőforma, amely két kés kiöntésére alkalmas.
A lőszermentesítést természetesen a teljes munkaterületen el kellett végezni, azonban a NIF Zrt. az előkészítés során csak a régészeti munkálatokkal érintett részeken végzi el, a fennmaradó területeken ez a kivitelező feladata.

Forrás: NIF Zrt./Szecsődi Balázs

A kivitelezés során milyen technológiákat használtak vagy fognak használni?

– Az alkalmazott eljárások szokványosak, különlegesnek vagy speciálisnak mondható technológiát a projekt jellegéből adódóan nem kell bevezetni és alkalmazni. A műtárgyak helyben készített cölöpalappal épültek, épülnek. Az építési organizáció, illetve az ideiglenes forgalomtechnika megtervezésekor az egyes ütemekben a lehető leghosszabb szakaszok építését tűztük ki célul a minél egyszerűbb építési körülmények biztosítása érdekében. Ennek megfelelően először az új bal pályát, tehát a bal oldali két sávot építettük meg, majd az aszfalt kötőrétegig megépült bal pályára átterelve a forgalmat elbontottuk a meglévő régi szakaszokat, és újjáépíthetjük a tervezett jobb pályának megfelelően. Ezzel a megoldással a térségben jelentős járműforgalom folyamatos fenntartása mellett, minimális akadályozással folyhat a kivitelezés.

A technológiák által megkövetelt gépek, berendezések – természetesen a teljesség igénye és a kéziszerszámok nélkül – a következők: nyerges, terepes, három- és négytengelyes kivitelű tehergépkocsik, felső forgóvázas kotrógépek, univerzális kotró, homlokrakodók, darus autó, nagy teljesítményű autódaru, dózerek, gréderek, talajstabilizáló géplánc, pályaszerkezet-marógép, pályaszerkezet-építő géplánc (bitumen­szóró, finiser, adagoló [Beschichter], vibrációs és oszcillációs hengerek), telepített, folyamatos ciklusú keverő, bitumenes szalagfelhordó gép, szalagkorlátverő gép, prizmamaró, burkolatjelfestő gép, padkaterítő gép, mixer, vibrátor, lapvibrátor, hézagvágó, döngölő, szivattyú, CFA cölöpöző géplánc, betonpumpa, öntött aszfalt keverő-szállító, csősajtoló berendezés, irányított fúróberendezés.
A felsorolásból is látszik, hogy a tárgyi projekt tekintetében kiforrott és szokásos technológiákat és az azokhoz tartozó, illetve rendelhető gépeket és eszközöket alkalmaz a kivitelező.

Forrás: NIF Zrt./Szecsődi Balázs

A 21-es út érintett szakaszainak kétszer két sávra bővítése mellett milyen kiegészítő feladatok elvégzésére van szükség?

– A Hatvan, Heréd és Lőrinci területeit érintő szakaszon két külön szintű csomópont épül, és egyúttal átépülnek az ide csatlakozó, a 21-es számú főutat keresztező utak. A műtárgyak egyes támaszai olyan közel lesznek a meglévő főúthoz, hogy a földmunka és a műtárgyépítés csak külön ideiglenes forgalomterelési ütemben volt lehetséges, a forgalom fenntartása mellett. Az útépítési munkák kapcsán több helyen is kiváltjuk a kisfeszültségű elektromos vezetéket, a szénhidrogén-vezetéket, a hírközlési, illetve vízvezetéket.

Szurdokpüspöki és Pásztó közigazgatási területeit érintő szakaszon szintén két külön szintű csomópont valósul meg, továbbá – a környezetvédelmi engedély előírásának megfelelően – létesül egy vadátjáró. A hollókői csomópontban a külön szint biztosításához szükséges híd mellett mind a bal, mind a jobb oldalon épül egy körforgalom, amelyek egy csomópontba gyűjtik össze a Csécse, a Hollókő, illetve a Pásztó felől, illetve felé érkező forgalmat.

Pásztó és Mátraszőlős közigazgatási területeit érintő szakaszon három csomópont valósul meg, egy külön szintű, egy szintbeni és egy turbó típusú körforgalom. A Mátraszőlős határában épülő turbó­körforgalom környezetében új gyalogos-aluljáró épül, amely a kétszer két sávon át történő biztonságos gyalogosközlekedést hivatott elősegíteni. Az építés során a szimmetrikusra tervezett szélesítés miatt 600 méter hosszúságú terelőút épült Mátraszőlős mellett a jobb oldalon. Ennek egyebek között az is az előnye, hogy a forgalom zavarása nélkül bontható volt az erre a szakaszra eső korábbi két híd, illetve egész pályás technológiával – ezáltal jóval gyorsabban – építhetők az új műtárgyak szerkezetei. A külön szintű csomópont hídja ugyancsak a forgalom kizárása mellett kivitelezhető, mivel az építés idejére a majdani gyorsító- és lassítósávokon bonyolódik ideiglenes jelleggel a forgalom.

Forrás: Colas

Eddig mi valósult meg a munkálatokból?

– A Heves megyei szakaszon a bal pálya aszfalt kötőréteg szintig elkészült. A meglévő kétszer két sávos részen szintén megépült a padka és az elválasztósáv. A műtárgyaknál az alépítményi szerkezetek a hídfők kivételével elkészültek, a csatlakozó magas töltések a nagygombosi csomópontnál elkészültek, a Heréd–Lőrinci csomópontban pedig hozzávetőlegesen 70 százalékos készültségűek.

Szurdokpüspöki és Pásztó között az új bal pálya aszfalt kötőrétegig, a 2127-es jelű, Csécse felé vezető út korrekciója aszfalt kopórétegig, míg a 2408-as jelű, Pásztó déli bekötőút első 400 métere aszfalt kötő­rétegig szintén elkészült. A hollókői csomópontban a 2. sz. körforgalom, valamint az A és B ágak aszfalt alaprétegig, míg az 1. számú körforgalom, továbbá a C és D ágak, valamint a 2122-es jelű, Hollókő felé vezető út védőréteg alatti szintig készült el. A hollókői csomópontban épülő hídnál a hídfők első üteme elkészült, a sertéstelepi csomópontnál tervezett műtárgyat illetően a cölöpözési munkálatok befejeződtek, rövidesen megkezdődik a szerkezetépítés. A kivitelezés során megtervezett vadátjáró esetében pedig a próbacölöpözés, valamint az azzal kapcsolatos eredmények kiértékelése zajlott le.

Pásztó és Mátraszőlős szakaszon szintén elkészült a bal oldali pályaszerkezet kötőréteg szintig, jelenleg ezen az oldalon zajlik ideiglenes jelleggel a forgalom. A pásztói külön szintű csomópont keleti oldala szintén kötőrétegig van kész, és szintén ideiglenes forgalom alatt van.
A műtárgyak közül az „egyszerűbbek”, a hullámosított csőátereszek elkészültek, míg a pásztói külön szintű csomópont hídjának alépítményei, a gyalogos-aluljárónak, valamint a Hévíz-(Szamár) patak összefolyásának áthidalását biztosító hídnak a teljes szerkezete megépült.

A három szakaszról általánosan elmondható, hogy a közműkiváltások és védelembe helyezések nagy része már elkészült, a még hátralévő feladatok pedig tavasszal befejeződnek. A műtárgyakat illetően mindhárom szakaszon a következő hónapokban, becsléseink szerint márciusban-áprilisban kezdődnek meg a tartók beemelési munkálatai.

Az időjárás, a szokatlanul hideg, csapadékos tél mennyire nehezítette meg a kivitelezést?

– A januárban tapasztalható, az előző évektől eltérő tartós hideg és jelentős mértékű havazás következtében idén eddig csak minimális, a téli időjárási körülményektől független technológiájú munkát végzett a kivitelező. A jelenlegi időjárási prognózisok a továbbiakban már lehetővé teszik a többi technológia alkalmazását is.

Milyen feladatok maradtak még hátra, és milyen ütemezéssel?

– Miután mindhárom projekten a forgalom a megépített bal pályán bonyolódik, első lépésként a meglévő 21-es számú főút bontásával folytatódnak a kivitelezési munkák – ez a fázis becslésünk szerint március-áprilisban befejeződik. Ezután a jobb pálya új pályaszerkezetének, valamint a bal pálya kopórétegének a megépítése következik, hozzávetőlegesen július-augusztussal bezárólag. E munkálatok során természetesen a csatlakozó- és a keresztezőutak is átépülnek. Párhuzamosan zajlanak, és – amennyiben semmiféle váratlan esemény nem következik be – az év végéig elkészülnek a műtárgyak, valamint a hátralévő közműkiváltások és -építések befejező munkálatai. A kivitelezés zárásaként elkészülnek a vad- és környezetvédelmi létesítmények, sor kerül a növénytelepítésre és a füvesítésre, továbbá a végleges forgalomtechnikai feladatokra (jelzőtáblák kihelyezése, burkolati jelek felfestése, közúti visszatartó rendszerek, szalagkorlátok megépítése) is. A beruházások jelenlegi állapota és a még hátralévő feladatok ütemezése alapján kijelenthető, hogy mindhárom szakasz elkészül a szerződések szerinti határidőkön belül.

Forrás: Colas

Milyen hatása lesz a bővítésnek?

– A tervezett bővítés kialakítása során szándékként fogalmazódott meg a 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek forgalmának megfelelő szolgáltatási színvonalú biztosítása, valamint a közlekedés biztonságának javítása. Emellett egyértelmű elvárás, hogy a fővárosi és a régión belüli viszonylatokban csökkenjenek az elérési idők, azaz az M3-as autópályán keresztül Salgótarjánba a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt lehessen eljutni. Mindezek okán az egész régió és az érintett kistérségek településeinek elérhetősége jelentősen javulni fog, ami maga után vonja a gazdasági fellendülés lehetőségét.

A 21-es főút esetében a Tar–Mátraverebély és a Mátraverebély–Vizslás szakasz maradt hátra. Ennek bővítését mikorra tervezik?

– Valóban már csak az említett két szakasz megépítésére van szükség ahhoz, hogy kétszer két sávon lehessen eljutni az M3-as autó­pályától Salgótarjánig. E szakaszok kivitelezése tavasszal megkezdődhet. A két beruházásban az összesen 11,3 kilométer hosszúságú, kétszer két sávra bővítés mellett megvalósul kilenc csomópont, amelyek közül egy külön szintű, öt turbó típusú körforgalom és három szintbeni, T elrendezésű, 13 pedig újonnan épül meg. Ezek között vannak hidak, gyalogos- és kerékpáros-aluljárók.•