2015/1: városi vasút, támfal, csatornahálózat, töltés, szigetelés, alapozás, alagút, metró
Budapest és a környező agglomerációs települések Budaörssel kiegészülve egy szennyvíz-elvezetési agglomerációban egyesültek

Budapest szennyvíz-elvezetési és -tisztítási programja

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásai során vállalta, hogy az EGK irányelveivel összhangban legkésőbb 2010. december 31-éig minden 15 ezer LE-nél (Lakos Egyenérték) nagyobb szennyvíz-kibocsátású település területén – így Budapesten is – megvalósítja a közműves szennyvíz­elvezetést és a szennyvizek biológiai tisztítását.


Az irányelvekben foglaltakat a magyar jogalkotás két kormányrendeletben érvényesítette 2002 februárjában. A vállalás teljesítéséhez az országnak és Budapestnek 2002-ben ekkor még mintegy kilenc év állt rendelkezésére. Most, 2015 nyarán több mint négy év telt el a vállalt határidő lejárta óta. Mi történt eddig, és hogy áll ma a főváros a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási programjának megvalósításában?

A szennyvíztisztítás területén az elmúlt években komoly eredményeket mondhat magáénak a főváros, mind a megvalósult, mind az előkészített beruházásokat illetően. A megvalósult és előkészítés alatt álló beruházások eredményeként Budapest valamennyi összegyűjtött szennyvize biológiai tisztítás után kerül majd a befogadókba. A korábban megépült Észak- és Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepek mellett 2010-re elkészült a 350 ezer m3/nap maximális kapacitású központi szennyvíztisztító telep. Budapesten így a maximális tisztító­kapacitás 630 ezer m3/nap a naponta átlagosan keletkező mintegy 500 ezer m3/nap szennyvízmennyiség mellett.

A központi szennyvíztisztító telep kapcsolódó beruházásaként kiépült a Budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna a Zsigmond tér és a kelenföldi szivattyútelep között, továbbá átépült a ferencvárosi, az albertfalvai és a kelenföldi szivattyútelep, biztosítva az ide érkező szennyvizeknek a központi szennyvíztisztító telepre juttatását.

A hiányzó szennyvízelvezető hálózat kiépítésére a főváros két tervezési programot indított el. 2004-ben Dél-Buda szennyvízelvezetése és tisztítása, 2005-ben pedig Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza című programokat. A Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza című projekt tervezését Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügy­osztálya által kiírt nyílt közbeszerzési eljáráson nyerte el a Főmterv.

A tervezési program keretében a főváros 21 kerületére elkészült a csatornázási koncepcióterv felülvizsgálata a meglévő állapot és a távlati területi fejlesztési igények figyelembevételével. A felülvizsgált csatornázási koncepcióra 21 elvi vízjogi engedélyezési terv készült kerületi bontásban. (A XXI. és XXII. kerületek a Dél-Buda projekthez tartoztak.)

Az elvi vízjogi engedéllyel rendelkező koncepcióra Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) készült környezetvédelmi és pénzügyi munkarészekkel 2006-ban. Az EMT 313 km csatorna és 19 db átemelőtelep építését irányozta elő, 2007-es nettó áron számítva 54 milliárd forint értékben. 2007-ben az EMT tartalmára vízjogi létesítési engedélyezési tervek készültek, összesen 55 db tervdokumentáció.

2007 novemberében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt KEOP pályázat első fordulójára a főváros benyújtotta a támogatható­sági kritériumok szempontjából felülvizsgált projektet. Ez a pályázati dokumentáció 229 km csatorna és 13 db átemelő építését tartalmazta, 2007-es nettó áron számítva mintegy 30 milliárd forint értékben. A programból ekkor kerültek ki a tehermentesítő gyűjtő- és főgyűjtőcsatornák, melyek kiépítése 2010-ig a központi szennyvíztisztító telep beruházásából megmaradt pénzeszközök, mintegy 18 milliárd forint felhasználásával, a 2007-ben elkészített vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján megtörtént.

2007 decemberében Budapest szennyvízelvezetését és a szenny­vizek tisztítását megoldani szándékozó két projektet, a Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza és a Dél-Buda szennyvízelvezetése és tisztítása című projekteket a főváros Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése projekt címen egyesítette, és az így létrehozott programhoz kívánt egy új KEOP-1.2.0/1F pályázaton és ezt követően Kohéziós Alap pályázaton támogatást szerezni.

A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt keretében Budapest és a környező agglomerációs települések (Nagykovácsi, Remeteszőlős, Budakalász, Üröm, Gyál, Vecsés, Üllő, Kerepes, Kistarcsa és Nagytarcsa) a csatlakozni szándékozó Budaörssel kiegészülve egy szennyvíz-elvezetési agglomerációba kívántak tartozni. Az agglomerációs egyesítés és átsorolás elkészített dokumentációját és kérelmét 2007 decemberében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság jóváhagyta. Ennek alapján a BKISZ projekt keretében nem épült meg a korábban tervezett dél-budai szennyvíztisztító telep, mert a kialakított szennyvíz-elvezetési agglomerációban keletkező szennyvizek tisztítására a meglévő észak-pesti és dél-pesti telep, valamint a központi szennyvíztisztító telep kapacitása a távlatban is elegendőnek mutatkozott. A budapesti szennyvíz-elvezetési agglomerációk átalakítás előtti és az összevonás utáni helyzetét az 1. és 2. ábrán tüntettük fel.

1. ábra. A budapesti szennyvíz-elvezetési agglomerációk az összevonás előtt

2. ábra. A budapesti szennyvíz-elvezetési agglomeráció az összevonás után

A keletkező szennyvizeknek a tisztítótelepekre való eljuttatására és a telepek közötti vízkormányzás rendszerére és kiépítésére a pályázati előírásoknak megfelelően

  • 2009-ben Köztes Megvalósíthatósági Tanulmány,
  • 2010-ben Módosított Köztes Megvalósíthatósági Tanulmány,
  • 2011-ben Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készült.

Az elfogadott Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány alapján 2013 őszén elkészült a projekt támogatási kérelme. A BKISZ beruházás összköltsége 121,9 millió euró, ebből az uniós támogatás igénye 83,78 millió euró.

A projekt keretében kiépül:

  • 197 151 m gravitációs gyűjtőcsatorna (DN 300),
  • 10 631 m nyomott rendszerű gyűjtőcsatorna (DN 160),
  • 18 537 m főgyűjtő (DN 300 felett),
  • 12 026 m főgyűjtő nyomott (DN 160 felett),
  • 450 db házi átemelő,
  • 15 új, 4 felújított körzeti átemelő.

A BKISZ projekt megvalósításával a meglévő beépítéssel, jellemzően lakófunkcióval rendelkező területek szennyvízelvezetését kívánta Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi önkormányzatokkal együttműködve megoldani egyesített rendszerű vagy elválasztott rendszerű szennyvízcsatornával és a hozzájuk szervesen kapcsolódó átemelőtelepekkel oly módon, hogy az eddig csatornázatlan 19 620 budapesti lakóingatlanokhoz kiépül 14 049 új csatornabekötés, és ez 42 000 lakos számára biztosítja a csatornán történő vezetékes szennyvízelvezetést.

3. ábra. A BKISZ projekt műszaki tartalma

A kivitelezés 2013-ban megkezdődött. Pesten és Budán a hálózat és az átemelők már elkészültek, a dél-budai főművi rendszer teljes kiépítése 2015 végére befejeződik.•

 
Innotéka Mélyépítés