1. kép. A Hilton Budapest Szálló új bejárata az északi szárny alatt

2. kép. A bejárat liftek előtti belső előtere

Előzmények

Az új bejárat a Hunyadi János útról nyílóan a szálló épülete alatt a Várhegy keleti oldalán mesterségesen kihajtott barlangból, a barlangon keresztül megközelíthető liftaknából és a liftakna előteréből induló feljáró „barlang” lépcsőből áll (1. ábra). A kialakított személyi közlekedést biztosító rendszer a várfal talpszintjéről indul, és érkezést biztosít a szálló földszintjére a kerengő szintjére.

1. ábra. A Hilton Budapest Szálló északi szárnyának metszete az új be­já­rat létesítményeivel

Az új bejárat kialakításához a várfal megbontására, a megbontás feletti szakaszon a várfal horgonyokkal történő biztosítására, az épületen belül liftakna és feljárólépcső kialakítására volt szükség. A liftek és a feljárólépcső megközelítésére a Várhegy mészkő­platójába rövid mesterséges tárót mint előteret kellett kialakítani.
A létesítmény új bejáratához tartozik az épület két pillérállása között mélyítésre kerülő liftakna, a liftek előtti előtér, valamint az előtérből induló lépcső (2. ábra). A lépcső csatlakozik ahhoz a meglevő lépcsőhöz, mely a borozó (Faust-pince) megközelítését is szolgálja, és így a látogató bepillantást nyerhet a Várhegy természetes üregeinek, pincéinek látványos hasznosításába is.

2. ábra. Az új bejárat metszete

Az új bejárat a szálloda északi szárnyának földszinti padlószintje, a kerengő szintje alatt mintegy 10 m-rel mélyebben épült meg, azzal a koncepcióval, hogy a Várhegy forrásvízi mészkövének természetes képződményeiből a vendégek minél többet láthassanak.
A létesítmény kialakításához szükség volt a várfal érintett szakaszán, annak állékonyságát biztosító horgonyzásos megerősítés elkészítésére, valamint – a liftakna melletti vasbeton pillér teherviselő képességének biztosításához – az alaptest melletti visszahorgonyzott cölöpsor kialakítására.
Az előtér vasbeton keretszerkezetének oszlopai és gerendái, kis módosításokkal, terv szerint készülhettek el. A födém vízszintes keretgerendái közül a bal oldalit az ott lévő sziklaorrba fúrt technológiával lehetett csatlakoztatni a liftakna vasbeton falához. Így nem kellett visszabontani a barlang bal oldali mészkő falszakaszát.
A vasbeton keretszerkezet várfallal párhuzamos keretgerendája több funkciót lát el. Alátámasztja a főte forrásvízi mészkő kőzetpadját, biztosítja a fölötte levő várfalszakasz alátámasztását, és az üvegfödémű előtér is ide csatlakoztatható (3. kép).

3. kép. Az előtér szélső vasbeton kerete, melynek keret­- gerendája bal oldalon a sziklába fúrt (ø 60 cm) pillérre és az eredeti településű sziklatömbre támaszkodik

A vastagpados forrásvízi mészkő szerkezeti szempontból, mint több oldalon befogott lemez, alkalmasnak bizonyult a fölötte levő terhelések elviselésére. Ezért a liftaknához vezető barlang (táró) kihajtása a felső forrásvízi mészkőpad védelme alatt készülhetett. A mészkőpad alsó réteglapja így lett a bejárat előterének főtéje.
A mélyítés 3. ütemében a liftakna a bejárat barlangtalpszintjéig készült el. Így a bontást végző kisgép is „kiszabadulhatott”, és a barlang főtéjét alkotó forrásvízi mészkőpad a liftek ajtóinak vonalába kialakított vas­beton keretgerendával alátámasztást is nyert.
A liftakna mélyítése a szálloda egyik meglévő pilléralapja mellett több ütemben készült (3. ábra). A liftakna melletti vasbeton pillér fejrészének megerősítése és a terhelésátadás terv szerinti módját biztosító visszahorgonyzott fúrt cölöpök teherviselő képességének elérése után kezdődött meg a liftakna vasbeton dobozszerkezetének a pillér alapsíkja alatti ütemenkénti továbbmélyítése.

3. ábra. A liftakna építésének fázisai

A forrásvízi mészkőpad bontására hidraulikus bontókalapáccsal rendelkező kisgépet telepítettek a liftaknába.
A Várhegy platóját alkotó mészkő össz­letben lévő fő töréseket a földtani térképek jól mutatják, de az összlet feltöredezettségét csak a feltárás előrehaladtával ismerhettük meg. A liftakna előtti térben a táró kibontása során egy közel észak–déli függőleges tagoló felület vált láthatóvá. Az előtér északi falát pedig erre közel merőleges vető alkotja. Ezért kellett a főtét alkotó réteget a liftakna síkjába tervezett alátámasztó keretgerenda megépítéséig ideiglenesen aládúcolni (4. kép).

4. kép. A főte mészkőpadjának ideiglenes biztosító alátámasztása

A liftek előtti előtér jobb oldalán induló feljárólépcső részben a sziklafalba bevágott, részben a várfalba bemetszett szelvénnyel épült meg (4. ábra).

4. ábra. A feljárólépcső metszete

A lépcső vasbeton lemeze egyben a ferde alagút talpa, oldalfala pedig az építés során kikerült forrásvízi mészkő anyagából falazott rakott kőfal, mely csatlakozik a sziklafalhoz (5. kép).

5. kép. A tervezett barlanglépcső bányászati módszerrel kialakított „alagútja” és a vasbeton lépcső vasbeton lemezének zsaluzata

A lépcső felső pihenőjénél az ott lévő középkori falazatot vasbeton födémmel kellett alátámasztani, melynek megépítéséhez szükséges biztosítószerkezetek a 6. képen láthatók.

6. kép. A lépcső felső szakaszán a főtebiztosító szerkezetek

A feljárólépcső jól illeszkedik a létesítmény rendjébe. Oldalfalának természetes sziklafelülete, valamint a forrásvízi mészkő helyi anyagából készített rakott kőfalazata és a vasbeton lépcső forrásvízi mészkő lapburkolata mind-mind „tájba illeszkedő” (7. kép).

7. kép. Az elkészült lépcső

A terület földtani felépítése

A Hilton Szálló a budai Várhegy központi részén, a hegyet fedő forrásvízi (édesvízi) mészkőplató keleti peremén épült meg. A budai Várhegy földtanáról összefoglaló, szintetizáló, bő szakirodalmi hivatkozással kiegészített értekezés olvasható a Földtani Közlöny hasábjain [1]. A Hilton Szálló pilléralapjai arra a forrásvízi mészkőre ülnek fel, melyet az egész Várhegy területén megtalálhatunk. Csúcsmagassága a Szentháromság tér környezetében van, 165–170 mBf magassággal, vastagsága meghaladja a 10 m-t [2].
A budai Várhegy forrásvízi mészköve a Budai-hegység területén a felső pliocéntől napjainkig fakadó meleg források egyik jellemző képződménye (5. ábra). Az oligocén márgára, kiscelli agyagra, illetve folyóvízi hordalékra (az Ördögárok-patak lehordott anyagára), meszes agyagra települt. A forrásvízi mészkőnek többfajta kifejlődésű változata fordul elő. A forrásvízi mészkő szürkésfehér színű, tömött szerkezetű, vastagpados kifejlődésű, oldatból kivált vegyi üledékes kőzetváltozat.

5. ábra. Kivágat Horusitzky H. (1938): Budapest Duna-jobbparti részének hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny XVIII. térképéből

A földtani felépítés változatosságát jól szemlélteti a 6. ábrán látható két fúrásszelvény a szálló előtti téren, illetve a szálló keleti oldalán, a várhegyi plató várfal melletti térségében.

6. ábra. Fúrásszelvények a Hilton Szálló térségében. A Hess András tér B a várfal kö­ze­lében (Krolopp et al, 1976). Jelölésmagyarázat: 1. forrásvízi mészkő 2. üregkitöltés 3. mésziszap 4. kavicsos mésziszap 5. meszes agyag 6. homokos kavics 7. agyag

A forrásvízi mészkő összletben különböző kifejlődésű üregek, barlangok, barlangrendszerek alakultak ki, melyek a Várhegy jellegzetes föld alatti világát alkotják [3].
A szálloda térségében feltárt üregeket és a különböző üregkitöltéseket a 7. ábra mutatja.

7. ábra. A Hilton Szálló munkagödrének szelvénye. (Krolopp et al, 1976). Jelölésmagyarázat: 1. forrásvízi mészkő, 2. vékonyan rétegzett mésziszap, 3. oldali üreg kitöltés nélkül, 4. vörösbarna, vörös, szürke agyag

A liftaknához vezető táró (alagút) oldalfalánál az alsó forrásvízi mészkőpad, a főténél a felső mészkőpad jelenik meg. A felső és alsó mészkőpad között vékony mésziszapos agyagréteg van. A felső vastag mészkőpad alsó felületén oldásos kipreparálódás teszi játékossá a felszínt. A liftek előtti előtérben az építész tervező örömmel vette tudomásul, hogy ez a főte a vendégek számára az oldalfallal együtt természetes látványelemként bemutatható (8. kép).

8. kép. A liftek előterében a bal oldali sziklafal és főte kőzetpadjai

A szálló pilléralapjának megerősítésére készült ø 30 cm fúrt vasbeton cölöpök helyéről kikerült magok forrásvízi mészkő anyagai alkalmasak voltak arra, hogy mintaanyagul szolgáljanak a kőzet kőzetmechanikai tulajdonságainak laboratóriumi vizsgálatára (9. kép).

9. kép. A pillért biztosító fúrt cölöpök helyéről kikerült forrásvízi mészkövek

A szürkésfehér színű, karbonátos szövetű, finomszemű, szemcseközi járatos porozitású oldatból kivált vegyi üledékes kőzet. A mintaanyagon kőzetfizikai, kőzetmechanikai vizsgálatok a BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Anyagvizsgáló Laboratóriumának kőzetvizsgáló laborrészlegében készültek azzal a céllal, hogy a létesítmény kialakításához szükséges erőtani (statikai) és állékonysági számításokhoz az alapadatok rendelkezésre álljanak. A kőzetre vonatkozó vizsgálatok alapján elkészült a repedezett kőzetre (kőzettestre) történő átszámítással, mint javaslat a liftakna tervezéséhez szükséges anyagjellemzők és a kőszakértő által megadott maximális értékek mind a felső, mind pedig az alsó forrásvízi mészkő kőzetrétegre (táblázat).

Az előtér, a liftakna és a feljárólépcső építése

Az új bejárat építési munkái fent, a szálló földszintjén (a Babits Mihály sétány szintjén), valamint az alsó szinten, a várfal talpszintjén egyszerre indultak meg. A felső szinten a liftakna melletti vasbeton pillér alaptestének feltárása történt meg, hogy a szükséges megerősítések elkészülhessenek (10., 11. kép).

10. kép. A várfal érintett részének horgonyokkal történő biztosítása

11. kép. A liftakna melletti pillér feltárása

Ezzel egy időben a tervezett barlang talpszintjén a megerősített várfal alatt az alsó forrásvízi mészkőpad fejtése kezdődött meg (12., 13., 14. kép).

12. kép. A várfal bontásának kezdete

13. kép. A liftelőtér, a táró bontása a felső mészkőpad védelmében

14. kép. A liftakna továbbmélyítése a vasbeton doboz védelmében (2. ütem)

A várfal elé nyúló acélszerkezetű előtető bal szélső konzolját a sziklapadba bevésett fészekbe betonozták be (15. kép).

15. kép. Az előtető bal sarkát a forrásvízi mészkőbe fogták be

A szálló bejáratának tereprendezése során derült fény a várfal alapozásának és fala­zatának hiányosságaira. Ezért kellett a környezetben az alapozásnál kiegészítő javításokat, a felmenő falazatnál pedig fugajavításokat végezni.

Összefoglalás

Az új bejárat kivitelezése szoros együttműködést igényelt a létesítésben részt vevő partnerek között. Új létesítmények építési munkáival szemben itt meglevő épület alatt, az épület alapozásának figyelembevételével, bonyolult földtani környezetben, kiemelt szintű elvárásoknak megfelelően kellett a feladatot az eredeti koncepcióba illesztve megoldani. A sziklába vájt előtér és liftakna kihajtása során találkozhattunk egy-egy új repedéssel, vetővel vagy még fel nem tárt üreggel, csepegéssel a forrásvízi mészkő repedéseinél. Ezek mindegyike kisebb-nagyobb tervmódosítást, helyszíni művezetést, és sokszor nem várt kiadásokat igénylő megoldást eredményezett.
A budai Várhegy megújuló keleti lejtője új látványos elemmel gazdagodott. A Hiltonba érkező vendégek kényelmesen, a vári forgalom megkerülésével juthatnak a szállodába. Az új bejárat reprezentatív kialakítású, és bepillantást enged a Várhegy földtani felépítésébe.•

Irodalom
[1] Krolopp E.–Schweitzer F.–Scheuer Gy.–Dénes Gy.–Kordos L.–Skof­lek I.–Jánossy D.: A budai Várhegy negyedkori képződményei. Földtani Közlöny, 106. (1976), 193–228. o.

[2] Nacsa J. 1977: A Hilton Szálló ala­pozása. Magyar Építőipar, 8. sz., 464–471. o.

[3] Hajnal G.: A budai Várhegy hidro­­geológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.