2016/2: közút, vasút, városi vasút, alagút, geológia, híd, aluljáró, felüljáró, vízépítési műtárgy, csatornahálózat, anyagvizsgálat, szigetelés, zsalurendszer, tároló
2016. július 26.

Szerző:
Bencze Áron


Fotó:
Ábrák forrása: Enviroduna Kft.

Meder alatti átfúrás microtunneling technológiával

A csatornázás korszerűsítése a Margitszigeten

A Margitsziget, talán megdöbbentő, de olyan hely a város szívében, ahol a létesítményeket kiszolgáló csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvizeket a szigeten meglévő szabadkiömlőkön keresztül, illetve átemeléssel a mai napig tisztítás nélkül vezetik a Dunába.


A hamarosan kezdődő átfogó beruházás eredményeként a döntően egyesített csatornarendszert a jövőben egy külön szennyvíz-, csapadék- és a talajvizek elvezetéséért felelős drain hálózat váltja fel. Mivel a Margitsziget a 2017. évi FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság egyik helyszíne, a csatornázás a létesítményfejlesztésekkel összehangoltan valósul meg. A beruházás részleteiről Csuka Ákost, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. főmérnökét kérdeztük.

A Margitsziget létesítményeiből kibocsátott szennyvizek jelenleg tisztítás nélkül a Déli csúcsi átemelőn keresztül a Dunát terhelik. Az idén nyáron kezdődő beruházás azonban alapjaiban változtatja meg a sziget csatornahálózatát. Miben fog különbözni az új struktúra a régitől?

– A 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódó létesítményfejlesztések, valamint a környezetvédelem sürgető igénye szükségessé és egyúttal lehetővé tették a Margitsziget szennyvízelvezető rendszerének korszerűsítését, mely most nemcsak az uszodák, a Magyar Atlétikai Club, a MAC telepének, de a Danubius Grand Hotel szennyvízkapacitásait is kezeli. A beruházás igénye nem új keletű: az új csatornarendszer kialakítására és az összegyűjtött szennyvizek pesti oldalra vezetésére már 1998-ban tanulmányterv készült. A jelenlegi, nagyrészt beton és azbesztcement csatornaellátó rendszer nemcsak erősen leromlott állapotú, de gumitömítés nélkül készült, ezért már eredetileg kódolva volt, hogy minden illesztésnél és toknál szivárogni fog idővel, miközben a sziget ivóvízbázis-területén halad keresztül. És bár egyelőre vízminőségi probléma nem jelentkezett, hosszabb távon, alacsony vízállás mellett ez is bekövetkezhetne.

A margitszigeti burkolatbontások helyszínrajza

A sziget teljes, majd százhektáros területén a fejlesztésnek köszönhetően szétválasztják a csapadék- és szennyvízcsatornákat: több mint hét kilométer hosszan új csapadékcsatorna épül, valamint öt kilométer gravitációs üzemű, továbbá két kilométer nyomó szennyvízvezeték létesül a tervek szerint. Emellett teljesen új bekötést és elvezetést kap minden érintett ingatlan. A beruházás ütemezése jól áll, a közbeszerzésről döntés született, a szerződéskötés júliusban megtörténik, ezt követően a már meglévő engedélyezési tervekből kiviteli tervek készülnek, majd elkezdődhet az építkezés, mely a tervek szerint 2017. március végéig fejeződik be.

A hálózat kapacitását úgy tervezik majd meg, hogy nagyobb rendezvények lebonyolítása se okozzon problémát. A Margitszigeten nem lesz szükség külön tisztítóműre, a szennyvíz a városi hálózaton keresztül a már korábban megépített Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepre kerül. A beruházás keretében a legkorszerűbb technológiákat használják, figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat.

A Fővárosi Közgyűlés 2016 februárjában több beruházásról döntött, köztük a 2017-es vizes világbajnoksághoz kapcsolódó fejlesztések egy részéről. A Margitszigeten, amely a világbajnokság egyik központi helyszíne lesz, megújul a csatornarendszer és a gerincút is. A Duna túloldalán, a Dráva utcai csomópontot is felújítják, a Dagály úszókomplexumnál, a Margitszigeten és további helyszíneken pedig kikötőket alakítanak ki, hogy a vízen is lehes­sen közlekedni a Kossuth tér, a Batthyány tér és az uszoda között. A pesti rakpart Kossuth tér és Dagály fürdő közötti részére terjed majd ki a fel­újítás, ahol gyalogos sétányt is kialakítanak. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kerékpáros közlekedést a világbajnokság helyszínei között, az Árpád híd és a Dráva utca között kerékpárutat is építenek.
A régi csatornahálózatot felszámolják?

– A több évtizede lefektetett beton és azbesztcement csatornaellátó rendszert – annak elbontása helyett – inkább a talajmechanikai, vízrajzi és geodéziai felmérések figyelembevételével közel három kilométer új belvízszabályozó szivárgóhálózattal egészítjük ki, és egy úgynevezett drain hálózat részeként üzemeltetjük tovább. Azaz a szállított közeg tekintetében funkciót váltanak és szivárgóvá alakulnak, ennek eléréséhez pedig elsősorban az aknák környékén lesz nagyobb mértékben kilyukasztva a rendszer. Így a létrejövő talajvízszint-szabályozással a felsőbb talajrétegek átnedvesedése, áztatása csökkenthető, megelőzhető a fák életveszélyes kidőlése, valamint elősegítheti a sikeres árvízi védekezést azzal, hogy lehetővé teszi a munkagépek közlekedését magas vízállás esetén is.

A Margitsziget hatalmas zöldfelületével Budapest ékszerdoboza, turisztikai látványosság, ahova naponta több tízezren látogatnak ki, nyáron pedig szinte mindennap sport- és kulturális rendezvényeket tartanak. Miként lehet ezt összehangolni a teljes szigetet érintő munkával?

– A beruházás tervezésekor kiemelt hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a kivitelezés a lehető legkisebb kényelmetlenséggel járjon. A legnagyobb kihívást a védett terület versus munkaterület ellentmondásának a feloldása jelentette, ugyanis ennél a beruházásnál gyakorlatilag a teljes százhektáros terület megközelítését biztosító gerincút munkaterület lesz. Emellett az új csatornahálózat nyom­vonalának meghatározásakor figyelembe kellett vennünk, hogy 21 különböző rendezvényre kerül majd sor a munkálatok idején, ráadásul a Danubius Grand Hotel zavartalan működését is biztosítanunk kell, és nem utolsósorban a budapesti futóélet kiemelt helyszíne is a Margitsziget. A nyári hónapok különösen terheltek: már júniusban megkezdődött a Szabadtéri Színpad programsorozata, de július 12–18. között rendezték a Palatinus strand területén a 7. Strand­kézilabda-világbajnokságot is, és ahogy említettem, a futókör megkímélése is prioritás volt. Ahogy a futókör világításának kiépítésénél, a futók most is csupán minimális elterelésekre számíthatnak a MAC melletti területen. És még egy kihívásnak kell megfelelnünk: az Építésügyi és Örökségvédelmi Hatósággal egyeztetettek alapján szinte a teljes területen jelentős régészeti leletek felbukkanására kell számítanunk.

Mint már korábban említette, öt kilométer gravitációs üzemű, továbbá két kilométer nyomó szennyvízvezeték létesül. Hol lesz a helye a szennyvízhálózatnak a Margitszigeten?

– Az új vezetékeket főként a buszközlekedést bonyolító gerincút alá fogjuk lefektetni, ebből következik, hogy a tömegközlekedésben a munkálatok ideje alatt ideiglenes átszervezésekre kell számítani. Miután alapvetően sík terepről van szó, ezért egy túlnyomóan gravitációs rendszer kiépítésére lesz szükség, melyet négy átemelő egészít majd ki (a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Széchy Tamás Uszoda északi részének a környékén, a Magyar Atlétikai Clubnál és az egykori teniszstadiontól északra). A legnagyobb átemelő a Dráva utcával szemben, a Rózsakert mellett helyezkedik el, itt fogjuk összegyűjteni a sziget szennyvizét, és innen vezetjük majd át védőcsőben a Duna-meder alatt a szennyvizeket. A közbenső átemelőkre azért van szükség, hogy ne kelljen nagyon mélyen építeni a csatornát, mert a magas Duna-vízállás bonyolítaná a helyzetet, szélsőséges esetben, ideiglenesen el is lehetetlenítené a rendszer kiépítését, a csapadékcsatorna esetén a későbbi működését.

A kiépülő csatornahálózat átnézeti helyszín­rajza
Korábban felmerült az ötlet, hogy a sziget két oldalán található hidakon kellene átvezetni a vizet ahelyett, hogy a Duna medre alatt kezdjenek fúrni. Miért vetették el végül ezt az eshetőséget?

– A tanulmánytervben a Főmterv Zrt. megvizsgálta a hidakon való csőátvezetés lehetőségét is. A Margit hídon műemlékvédelmi szempontok miatt hiúsult meg, ugyanis annyira szem előtt lévő helyekre lehetett volna csak rávezetni a csatornát, hogy a hivatal ezt nem támogathatta. Az Árpád hídon ugyan lehetett volna helye az átvezetésnek, ott azonban az üzemeltetése tűnt bizonytalannak: elsősorban a tisztítása és légtelenítése okozott volna problémát, ráadásul a pesti oldalon rendkívül bonyolult közműhelyzet van, és csak számos irány- és magasságtörés, kiváltások, illetve átemelők plusz beépítésével lehetett volna megvalósítani a beruházást.

Hogyan valósul majd meg a Duna-meder alatti átvezetés?

– A szennyvizek szigetről való továbbítása egy D1400 milliméteres vasbeton védőcsőben, egy 250-es és egy 300-as szennyvíznyomócső segítségével történik a befogadóként szolgáló Hegedűs Gyula utcáig. A nagyobb méretű védőcsőre azért van szükség, hogy a beépítések mellett legyen hely további, igény esetén felmerülő elektromos, illetve távközlési kábeleket tartalmazó védőcsövekre és a haszoncsövek tisztítását, karbantartását biztosító szabad hely megtartására is. A Duna alatti sajtolás indító- és fogadóaknája tekintélyes méretű: az aknák átmérője körülbelül 11 méter, a többszintes szerkezet mélysége pedig 17 méter, melyet résfalas technológiával kell megépíteni. A munkálatokat praktikus okokból a pesti oldalról kezdjük, hiszen ott jóval egyszerűbben hozzá lehet férni a munkaterülethez. A folyam alatti átvezetés hossza 380 méter lesz, a csatornaépítés után pedig a Dráva utca teljes felújítása következik.

Milyen technológiát alkalmaznak majd a meder alatti munkálatok során?

– A Duna alatti átfúrás és a vezeték fektetése a legmodernebb technológiával valósul meg. A folyó medre alatt öt méterrel, azaz a felszín alatt 17 méterrel halad majd a vasbeton cső, ezért számítógép által vezérelt, lézeres irányzékkal megerősített berendezéssel fognak dolgozni a kivitelezők, microtunneling technológia alkalmazásával. Ennél a technológiánál a csősajtolás, a földfejtés és a szállítás egy időben történik. A talaj fejtése talajbontó karmokkal és görgőkkel ellátott pajzzsal, illetve nagynyomású zaggyal valósul meg. A homlok megtámasztásáról a bentonit- vagy polimer zaggyal gondoskodnak oly módon, hogy a talajvíznek és a talajnyomásnak megfelelő ellennyomást hoznak létre a pajzs felületén, megakadályozva ezzel a többlettalaj és talajvíz beáramlását. Ez a zagy biztosítja a fejtett talaj szállítóközegét is, melyet nagy teljesítményű zagyszivattyúk továbbítanak a felszínen lévő szeparátor berendezésbe. A zagyot a fejtett földtől leválasztják, és a fejtési homlokhoz visszavezetik. A leválasztott nedves föld az erre a célra kijelölt lerakóhelyre szállítható.
A fúrás megkezdése előtt a pontos induló és érkező koordinátákat geodéziai módszerekkel határozzák meg, majd a Microtunneling be­rendezés vezérlő számítógépébe is rögzítik. Ezután következik a fúrási nyomvonal meghatározása a szükséges ívekkel együtt. A fúrás irányának és helyzetének ellenőrzése a marófejnél elhelyezett érzékelőre irányzott lézersugárral történik, a szükséges irányváltoztatásokat a számítógép végzi a pajzson lévő irányítóhengerekkel. A talajmechanikai viszonyok mellett figyelni kellett a talajvíz építés alatti betörésének kizárására is. A talaj adottságaitól függően várhatóan napi maximum tíz métert tudunk haladni, de ideális esetben ez akár 15-20 méter is lehet.

Említette, hogy a beruházás a Dráva utcát is érinti. Pontosan milyen változások várhatók ezen a szakaszon?

– A beruházás keretében jó eséllyel még idén teljes egészében megújulhat a Dráva utca. Megvalósul a vezetékek kiváltása, emellett megújul a közvilágítás és a troli felsővezeték-rendszere, kicserélik az útfelszínt és a járdát, sőt bizonyos helyeken még az utca szegélyei is megváltoznak. A parkolási rendszer megújításával párhuzamosan – a tervek szerint – a Margit híd és a Dráva utca közötti körülbelül 1500 méteres szakaszon gyalogos sétány is épül. A pesti alsó rakparton, a közterület megújulása és felújítása mellett, parkolók és külön buszparkolók létesítésére is sor kerül. A Dráva utca és az Árpád híd közötti szakaszon pedig körülbelül hét méter szélességben gyalogos sétány és kerékpárút kialakítása van előkészítés alatt (négy méter gyalogos felület, 2 × 1,25 méter széles kerékpárút, 0,5 méter széles berendezési sávval), összeköttetést biztosítva a Dráva utca és az uszodakomplexum között. A sétány mellett a környező terület rendezése is megvalósul. És nem utolsósorban a Kossuth tér és a Margit híd közötti szakaszon mintegy 600 méter hosszon gyalogos sétány épül, a Markó utcánál gyalogos rámpával kiegészítve. Az alsó rakpart fenti szakaszain az útburkolatot is felújítják.

A Dráva utca és az Árpád híd között épülő hét méter széles gyalogos sétány és kerékpárút látványterve
Visszatérve a Margitszigethez, a csapadékvíz elvezetéséhez milyen munkálatokra lesz szükség?

– Ennek a hét kilométer hosszú csatornarendszernek a burkolt felületekről, az épületekről és a parkolókból kell elvezetnie a sziget szélén található öt kiömlőn keresztül a vizet a Dunába. A munkálatok során három csapadékvíz-átemelő létesül, a műtárgyak kerítéssel és sövénnyel a környezetbe illeszkednek majd. A csatornázás után a gerincút teljes hosszában, továbbá egyes keresztező utak burkolata is megújul. A kapcsolódó fejlesztések keretében bizonyos parkolókból újra zöldfelületek lesznek, és a Főkert a sziget teljes területén park­rendezést végez majd, így – a budapestiek legnagyobb örömére – nemcsak a föld alatt, de a felszínen is megújul a Margitsziget.

Budapest egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházása a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt eredményeként két év alatt összesen 240 kilométer új csatorna épült a főváros eddig ellátatlan területein. A projekt összköltsége 34,1 milliárd forint volt, melyhez az Európai Unió és a Magyar Állam összesen 27,6 milliárd forint támogatást nyújtott. A beruházásnak köszönhetően közel húszezer háztartás szennyvize az elavult emésztők, szikkasztók és derítők helyett a fővárosi szennyvíztisztító telepekre jut, onnan pedig megtisztítva kerül vissza a természetbe. A kivitelezési munkák összesen 1300 utcát érintettek, a szennyvízvezetékek mellett 18 átemelő készült el. A munka minőségi lebonyolításáért hatvan mérnök felelt.
A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) Projekt keretében 2016-ban folytatódik a főváros csatornahálózatának bővítése. A VI. szakasz milyen fejlesztéseket ölel fel?

– A BKISZ projekt keretében a főváros 17 különböző kerületének számos, eddig csatornázatlan utcájában épül ki a régóta várt szennyvízhálózat. A kivitelezés a korábbi évek felmérései és tervei alapján kezdődik, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igények és a körülmények változása miatt az eredeti műszaki tervekhez képest indokolt lehet a csatornázandó utcák listájának bővítése. Erre tekintettel a beruházó Fővárosi Önkormányzat 2016-ban lehetőséget biztosított arra, hogy az önkormányzatok által jelzett helyi igények megvalósuljanak. A kerületi önkormányzatok feladata, hogy felmérjék és a beruházó Fővárosi Önkormányzatnak jelezzék, hogy – az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban – mely utcákban és utcaszakaszokon látják szükségesnek a csatornázást. Ennek során azonban tekintettel kell lenni a csatornázás finanszírozását biztosító szigorú pályázati feltételekre, vagyis egyebek között a rendezett tulajdon­viszonyokat és a megfelelő építési övezeti besorolást előíró szabályokra is. Összességében 13,5 kilométer hosszúságú csatorna valósul majd meg a következő ütemben. A közbeszerzési eljárás dokumentumainak minőségbiztosítása jelenleg is folyik. Az ajánlati felhívás várhatóan e nyáron jelenhet meg, és ha nem lesz jogorvoslati eljárás, akkor a kivitelezés a IV. negyedévben kezdődhet el. A BKISZ V. szakasz keretében idén a legnagyobb munkák helyszíne Budaörs lesz, ahol 4740 méter szennyvízvezeték építésére kerül sor, egy teljesen új, normál üzemmódban 140 l/s (6000 m³/nap) kapacitású átemelő épül, és egy már meglévő, repülőtéri átemelő átalakítása valósul meg.

A beruházás sikeréhez a Fővárosi Önkormányzat és az érintett kerületek önkormányzatainak szoros együttműködése és kölcsönös erőfeszítése szükséges. Közös erővel biztosítható, hogy Budapest teljes körű csatornázása 2016-ban is a lakosság megelégedésére folytatódjon tovább.•

 
Innotéka Mélyépítés