Nyáron olvashattunk először a sajtóban arról, hogy a Főtáv a Kéménymentes Belváros programmal a fővárosi távfűtési hőgyűrű részeként bővíti vezetékhálózatát. Mekkora a jelentősége ennek a fejlesztésnek a társaság életében?

– HERPAI ATTILA: A Kéménymentes Belváros projekt része egy jóval nagyobb volumenű, fővárosi szintű fejlesztésnek, melyet budapesti hőgyűrűként szoktunk emlegetni. A Főtávnak jelenleg ugyanis kilenc, egymástól teljesen elszeparált, hidraulikailag független – azaz távvezetékkel össze nem kapcsolt – hőkörzete van, ahol erőművek vagy fűtőművek köré szerveződött a szolgáltatás. A hőgyűrűprogram alapvető célja, hogy ezeket a szigetszerű részeket stratégiai gerincvezetékekkel kössük össze, ezáltal a hőenergia a jövőben a pók­hálószerű rendszernek köszönhetően bármelyik pontból bármelyik pontba eljuttatható. A hőkörzetek összekapcsolásával nemcsak az ellátásbiztonság javítható, de a főváros eddig távhővel el nem látott belső területein is megnyílik a lehetőség távhőszolgáltatásra.

Ugyancsak jelentős fejlemény lesz az is, hogy az új struktúra egy éles piaci versenyt generálhat az eddig monopolhelyzetben lévő hőtermelők között, melyek a jelenlegi rendszerben egyedileg szabhatták meg az árakat. Ez az állapot természetesen komoly különbségeket eredményezett a budapesti piacon: a legdrágább és a legolcsóbb szolgáltató árai között mintegy kétszeres a szorzó. A Főtáv április végén kezdte meg a munkálatokat a távhőgyűrű északi szakaszán. A Kispest–Angyal­föld stratégiai hőkooperációs távvezeték északi 1-es szakaszán a vezeték építése 2019 októberéig tart majd, és a munka hat fő ütemből áll. Ennek során egyebek között az M1-es metró alatt már át is vezették a távhővezetéket, ami ellátja a városligeti intézményeket, köztük például az Állatkert új épületeit.

A Kisföldalatti alatt átvezetett vezetékek átemelése az aknába a Hősök terénél, a Dózsa György úton

A Kisföldalatti alatt átvezetett vezetékek hegesztése a Hősök terénél, a Dózsa György úton

A betonakna végleges elemeinek süllyesztése a már meglévő aknába a Hősök terén

A projekt első állomása a 2015-ben üzembe helyezett Észak-Pest–Újpalota hőkooperációs rendszer volt. Ez a fejlesztés a Főtáv életében az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű beruházását jelenti, és a mindennapokban is érezhető változást eredményezne Budapest levegőminőségének szempontjából. Ezek a fejlesztések Európa más fővárosaiban, például Bécsben vagy Koppenhágában már megvalósultak.

A Tahi utcai tranzitvezeték hidraulikai kapacitásbővítése – élőre bekötés

Milyen mértékben tisztulhatna a főváros levegője a beruházásnak köszönhetően?

– H. A.: Számításaink szerint csak Budapesten 45 ezer gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre állítása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenését eredményezné, ezen felül éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb szennyező anyag kerülne a légkörbe. A társaság középtávú stratégiája szerint előbb a III. kerületben, majd Kőbányán biomassza-fűtőmű épül, mellyel tovább csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

A Belváros esetében hány új felhasználóval szá­molnak?

– H. A.: Reményeink szerint több tízezer belvárosi lakás kapcsolódik rá a hálózatra az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületből. Csak a Szent István körút–Bajcsy-Zsilinkszky út–Kiskörút határolta területen közel ezer épület van, összesen 122, utcával határolt tömb található ezen a részen. Az itteni ingatlanok hőteljesítmény-igénye a becslések szerint mintegy 200 megawatt, ami számításaink szerint úgy 45 ezer lakásegyenértéknek felel meg. Természetesen nemcsak lakóingatlanok, hanem közintézmények és irodaházak csatlakozására is számítunk. A tervek szerint távhőre csatlakoznak majd egyebek között a Városligetben megépülő új múzeumok, valamint a Puskás Ferenc Stadion, a Körcsarnok, a Bock Rendezvényközpont, az Eiffel Műhelyház, a Városháza, a Belváros számos közintézménye, szállodák és egyéb piaci szereplők. Ráadásul a kialakított egységes hálózatot úgy tervezte a Főtáv, hogy 2030-ig a most még fejlesztés előtt álló rozsdaövezetek is bevonhatóak legyenek a rendszerbe. Ez összesen csaknem 300 megawattnyi új fogyasztót jelenthet a fővárosban. Egy biztos, ha a jövőben távfűtésre kapcsoljuk a belvárosi társasházakat, akkor végleg el lehet köszönni a téli szmogtól Budapesten.

Milyen szakaszokra osztható fel a beruházás?

– GÁL CSILLA: A Főtáv Budapest belvárosát a táv­hőrendszerrel összekötő fejlesztései összesen mintegy 1330 méter DN600-as és DN400-as előreszigetelt vezeték kiépítését jelentik. A munkafolyamat három külön szakaszra bontható: a vezetékeket nagyjából 655 méteren közvetlenül a földbe fektetik, 375 méteren az Erzsébet híd alatti tartószerkezeten haladnak, illetve mintegy 300 méteren munkagödör ásását nem igénylő mikrotunnelinges megoldással építik majd meg. A munkálatok megkezdése előtt mintegy 50-60 hatósági engedélyt kellett beszerezni, ráadásul közműhelyzet szempontjából rendkívül zsúfolt területnek számítanak az érintett részek, melyek több tízéves dokumentációja messze nem volt pontos, mindehhez a régi viszonyítási helyek sincsenek már meg. Például az Ördög-árok és a Krampusz-árok teljesen új és meglepő helyen bukkant fel a kivitelezés során, ezért hosszas egyeztetésre volt szükség arról, hogyan kerüljék meg azokat. Ezek régészeti szempontból is kiemelt területek, nem elegendő, hogy a régészek a kivitelezésen szakfelügyeletet nyújtanak, hanem egy előzetes feltárást kell csinálniuk. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a munkaárok területén ők jelennek meg először, és csak utánuk kezdődhet meg a tényleges munka.

A Főtáv Budapest belvárosát a távhőrendszerrel összekötő fejlesztése

Elsőként a budai oldalon 400 méter hosszúságban előreszigetelt csővezetékpárt fektetünk le, amely a Kelenföldi Erőmű ellátási körzetéhez tartozik. A kiindulási pontot az I. kerületi Hadnagy utcai akna jelenti, majd a korábban felhagyott távfűtési vezeték nyomvonalán, keresztezve a híd közúti felhajtóját, a Döbrentei téri parkon keresztül éri el az Erzsébet híd budai hídfőjét. A Rácz fürdő előtti szakaszon a már korábban említett DN600-as vezetéket nyílt árkos technológiával fektetik le, a Krisztina körút alatt pedig sajtolásos technológiával viszik át a vezetéket, így a forgalomkorlátozást minimalizálni tudjuk a környéken.

A régi akna átalakítása az új vezeték terveinek megfelelően a Rácz fürdőnél

A budai hídfőnél hogyan valósul majd meg a vezetékemelés?

– G. Cs.: A híd teljes hosszára a budai oldalról juttatják fel a csővezetéket. Ezen az oldalon a híd alján egy faállványzat épült, mely lehetővé teszi az acél tartószerkezet felhelyezését a hídra, és a cső­hegesztési munkálatok biztonságos végzését is. A budai hídfőnél egy uszályról fogják csörlők segítségével a rövidített (6 méteres) csöveket felemelni, és a hídra erősített acél tartószerkezetbe becsúsztatni hidraulikus vonszolókkal. A híd teljes hosszában
a kezelőjárda jobb és bal oldalán egy arra felerősített faállványzatról történik a munka­végzés.

Milyen feltételeknek kellett megfelelnie a hídnak ahhoz, hogy utólag egy tartószerkezetet szerelhessenek fel rá?

– G. Cs.: A hídhatóságtól kapható engedély egyik feltétele a műtárgy terhelhetősége szempontjából elkészült független, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által készített statikai vizsgálat volt, amely pozitívan zárult. A számos szempontot figyelembe vevő analízisre egyebek között azért volt szükség, mert a megtöltött vezetékek folyóméterenként mintegy 900 kilogrammos terhelést jelentenek majd a hídra, ráadásul a nyomáspróba ellen­őrzése során olyan üzemállapot is előfordulhat, amikor csak az egyik vezeték lesz használatban, ami egy aszimmetrikus terhelést jelent. A távhőrendszer rendeltetésszerű terhelésétől a műtárgy közepe várhatóan 14 centimétert fog süllyedni, azonban a híd alatti folyami hajózást ez a változás nem fogja érdemben befolyásolni.
Az Erzsébet hídon zajló munkálatok a forgalmat nem zavarják majd, mert a vezetékeket a hídszerkezet alatt vezetik végig. A műtárgyon a kereszttartókra felfüggesztett, a híd tengelyében átfutó kezelőjárda két oldalán található speciális fémtartó szerkezet segítségével 375 méter hosszan vezetik át a vezetékeket, melyek a pilléreknél levő tartók szegecselt toldásait is kikerülik. Magát a csövet a Dunán lévő daruval emelik fel, majd görgőkön keresztül csúsztatják a budai oldalról a fémtartó szerkezetbe. A vezetékek állapotát jelzőrendszerrel ellenőrzik, bármilyen rendellenességet, túlterhelést, esetleges szivárgást vagy repedést a rendszer azonnal detektál.
A hídról a vezetékpárt a hídfőkamrákon kialakítandó fix megfogás után vezetik le a talajszint alá, 1,5 méter mélységbe. A híd közepén is van egy fix megfogás a vezetékpáron, a hőtágulásból eredő mozgások miatt pedig 8-8 kompenzátor kerül a vezetékre a híd teljes hosszában.

Az Erzsébet híd alulnézetből, a távhővezetékpár a hídszerkezet alatt, középen fog futni

Mi jelenti a legnagyobb kihívást a pesti oldalon?

– G. Cs.: A hídfőről való levezetést követően a Március 15. tér déli részén létesítendő aknáig szintén nyílt árkos technológiával valósul majd meg a kivitelezés, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola előtti indítóaknába átsajtolással juttatjuk a vezetéket. A nehézséget a zöldfelület okozza, melyet minél nagyobb felületen igyekszünk megőrizni a kivitelezés teljes ideje alatt. A 23 méter mély vasbeton indítóakna közel 50 négyzetméter alapterületű lesz, és a tervek szerint réseléses technológiával alakítjuk ki. Ezután pedig mikrotunnelinges, azaz fúrásos technológiával haladunk tovább a Városház utcai fogadóaknához. Ugyanezzel a technológiával készítik a metróalagutakat, ebben az esetben azonban jóval kisebb átmérőjű fúrópajzsra van szükség. Az alagút külső átmérője 2,6 méter, míg a belső 2,2 méter lesz. A 300 méteres szakasz a Március 15. tér déli része és a Kossuth Lajos utca–Városház utca kereszteződése közötti részeket érinti. A fúrásos technológia kis és közepes átmérőjű csővezetékek építését teszi lehetővé úgy, hogy nincs szükség munkagödör ásására. Az eljárás lényege, hogy egy induló-, illetve egy fogadó­akna között a csöveket és a lézerrel vezérelt fúrópajzsot hidraulikus sajtolással tolják előre. A kitermelt talajt hidraulikus úton, folyamatosan az előretolt vezetékeken át lefektetett csőrendszeren keresztül szállítják ki. Ezzel párhuzamosan a felszínen, a Szabad sajtó útján pedig egy több emelet magas rés­falazó gép dolgozik majd, innen szállítják el teherautókon a kitermelt földet.

Munkálatok a Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában

Az alagútban megteremtik-e a szellőzés és a világítás lehetőségét?

– G. Cs.: Az alagutat az előírásoknak megfelelő lejtéssel tervezték meg, és a Szabad sajtó útja felé lejt. A járható köz­mű­alagútban korszerű szellőztetés, valamint a karban­tartások és ellenőrzések végzéséhez szükséges LED-es világítás lesz. A ventilátoros szellőztető­rendszerre egy ilyen elhelyezkedésű és méretű közműalagút esetében – a lent tartózkodók biztonsága és a csővezeték tartószerkezeti korrodálódásának megelőzése érdekében – mindenképpen szükség van. A 2016 őszén, a Városház utcában lefektetett távhővezetékhez a Kossuth Lajos utca és a Városház utca kereszteződésében kiépítendő fogadóaknába csatlakozik majd az újonnan épített rendszer. Ez az akna szintén 23 méter mély, és réseléses technológiával készül, alapterülete azonban az indítóaknáénak mindössze a fele. Az ütemezés szerint a teljes kivitelezés – a helyreállítással együtt – 2019 májusában fejeződik be.

Idővel lehetőség lesz a vezetékhálózat bővítésére a Belvárosban?

– G. Cs.: A későbbiekben további két, a Március 15. téri fogadó­aknából kivezetett nagyobb elosztó- és bekötővezeték-hálózat kiépítésére lesz még lehetőség. Az egyik hálózat az Apáczai Csere János utca–Régi Posta utca–Váci utca, míg a másik a Molnár utca–Havas utca–Szarka utca, illetve a Váci utca–Irányi utca útvonalon való­sulna meg. A fogyasztók ellátásához a Városház utcai bekötővezetéken felül további mintegy 3300 méteren lesz majd szükség elosztó- és bekötővezetékekre. De ezzel párhuzamosan a hőgyűrű más helyszínein is tervezünk bővítést: még ebben az évben szeretnénk megépíteni a Kispest–Angyalföld távvezeték déli szakaszát a Fertő utcától a Kőbányai úton lévő Északi Járműjavítóig, és ezzel együtt hőszolgáltatást biztosítani az Eiffel Műhelyház működéséhez. Épül majd továbbá egy szintén stratégiai gerincvezeték a XIII. kerületi Tahi út–Tatai úton is.•